Vadászlovaglás Nagycenken

nagycenk
Országos jelentőségű lovas kultúrtörténeti esemény volt Nagycenken. A program hagyományőrző vadászlovaglással kezdődött és mezőhegyesi félvér tenyész-szemlével zárult.
Nagycenk legendás grófja Széchenyi István hívta hosszú évtizedek után életre a falkavadászatokat, oly sok vívmánya mellett. E tradíció a történelem viharaiban ismét hosszú időszakra feledésbe merült, ám szerencsére napjainkban is akadnak méltó követői a legnagyobb magyarnak, így a Halasi család szervezésében ismét Úr ás Úrhölgy lovasok népesítették be az ősi birtokot.
Vadászlovaglás, Hubertusz, Rókavadász lovaglás vagy falkavadászat. Mindegyik kifejezés egyet jelent, a díjugratás atyját, az élelemszerzésből lett úri időtöltésből szenvedélyes sporttá nőtt együttműködést kutyák, lovak és emberek között. Az első falkavadász társaságok már a 12. században megalakultak Angliában. Törvényeink változása miatt eredeti jelentőségét mára már elvesztette, de tradícióinkban ma is tovább él.
Az ősi hagyományokat szem előtt tartva indult meg a nagycenki Széchenyi kastély kertjéből évről évre várt vadászlovaglásra összegyűlt majd 30 fős lovas társaság fogatok kíséretében. Az eseményt a falkanagy Halasi Endre nyitotta meg, a túra szabályait is ismertetve. Mára, a lovasok előtt fel-fel bukkanó  róka szerepét egy tiszteletnek örvendő lovasember látja el, Nagycenken ezúttal Sipőcz Imre személyében. A nap fénypontja a síkversenybeli verseny, melynek győztese a legeredményesebb „vadász” Véghelyi József Szeles nevű lován kaparintotta meg elsőként a róka farkat.
A hétvégét megkoronázva a vasárnapi nap délelőttjén a kastély lovaspályáján került sor a mezőhegyesi félvér tenyésszszemlére és teljesítményvizsgára. Az előző napon a vadászlovaglást teljesítő lovak fizikai és idegrendszeri terhelhetőségének kontrolljaként az eredeti kilovaglásokhoz hasonló kipróbálási mód egy kitűnő visszacsatolás a múlt sikeres módszereihez.
Forrás: kisalföld.hu